Legyen a vendégünk és kapcsolódjon ki! Frissít? masszázs, aroma olajos masszázs, speciális masszázsok (csokoládés, paprikás, algás), pedik?r, parafinos kézápolás, UWE Sunboard málybarnító. Gyógyászati ellátások: iszappakolás, súlyfürd?, szénsavas f
A 16. században törökök, és a közelben állomásozó császári csapatok, a környező települések görög kereskedői, és asszonyai által fürdésre, gyógyulásra és mosásra használt melegvizű forráshely egyre támogatottabb, ezáltal látogatottabb, és ismertebb lett.

1711-ben Kollovich Zsigmond váci püspök, aki egyben tapolcai apát, levélben hívja fel a vármegye figyelmét a fürdő állapotára, s rendbetételére ajánlja de Siking császári tábornokot, és itt táborozó katonáit. Az apát úr orvosokat és szakértőket hozat Kassáról, akik feladata, hogy kutatásaikkal alátámasszák a fürdőhely, a víz, és a környék gyógyító jelentőségét, annál is inkább, mert a környék elmocsarasodása kezdi elnépteleníteni a vidéket.

E levélben olvasható először a fürdőház megépítésének szándéka.

1717-ben, a tapolcai apátság ";vagyonfelmérésében"; olvasható először a fürdő üzleti célokra történő hasznosításának terve, javaslata, mely szerint ";víz van, de a hozzá kapcsolódó épület, vagy valamiféle fedél, az hiányzik";.
1720-23 között körvonalazódik a fürdőház terve, melyben 6 szoba, és vendégfogadó lesz, s amelyek megépültük után kiváltják, és a gyógyító hatású vizet méltóbbá teszik az ide elzarándoklók számára.

E terv kiváltani látszik azt a tavat, melybe a források vizét vezették. A püspök úr parancsára a vizet három tavacskába terelték, melyek fölé kamrácskákat építettek, hogy ki-ki státusához és rangjához méltóan egyedül, vagy az Övéivel, külön-külön medencében folytathassa és élvezhesse a fürdőzést.
A későbbiekben felépül a 6 szobás, tornácos fogadó is, mely a pihenni vágyók kényelmét szolgálja.
A fürdő vize ekkor egy sziklavájatból tör elő, színe áttetsző, nitrátos szagú, ereje a bőrt összehúzza, a lázat leviszi, az étvágyat meghozza. A szikla vízhozama percenként 15 akó.

A 18. század közepén ismét a gazdátlanság enyészete lesz úrrá a fürdőn és környékén, az épület fedele beszakad, a gőz munkája összeomlasztja a faépítményt.

1837-ben Popovics Vazul lesz az új apát, s az ő munkálkodása alatt jegyzik fel először, hogy ";a kisszerű és silány tapolcai fürdőépületet jobb karba helyeztetett és több fürdőépületekkel szaporított";. Ennek látható eredménye, hogy az akkorra fürdőintézetnek nevezett hely 2 részből áll, a fedett belső fürdőből, és a szabad ég alatt lévő forrásból. Az előbbi, a tehetősebbek által használtatott, utóbbi pedig a köznép igényét elégíti ki. De csak a 20. század elejéig, amikor is érzékelhetően fellendül Tapolca látogatottsága, s magával hozza a fürdő erőteljesebb fejlesztésének igényét.

A 20. századi fejlődést a munkácsi püspök és Miskolc város szerződése pecsételte meg, hiszen a terület tulajdonát a város megvásárolta. E szerződésben megbújik a város terjeszkedési szándéka, mely az üdülőkörzet bekebelezését rejteti, valamint a Miskolc számára létfontosságúvá vált ivóvíz folyamatos, jó minőségű és nagy mennyiségű kinyerését célozza. Ekkor vezetik el először csőhálózatban a vizet, és kikötik, hogy e területen 2000 méteren belül saját tulajdonú közfürdőt senki nem létesíthet. Ez időben jön létre Pazár István vezetésével a Miskolci Vízmű.

Az 1920-30-as években alakul át Tapolca-helység, az addigi lakosságának többszörösét befogadni képes üdülőhellyé, üdülő-településsé. Ez már részét képezi a régió idegenforgalmi központtá történő kialakításának. 1934-ben Miskolctapolcát hivatalosan is üdülőhellyé nyilvánítják, mely minősítés megtöbbszörözi az idelátogatók számát, és felgyorsítja a fürdő korszerűsítésének folyamatát.
Át kell építeni a hideg vizű tó, illetve a Tavi fürdő fogadóépületét úgy, hogy azok már kielégítsék a jelentkező tömegigényt.

Pávai Vajna Ferenc felkérésre a területen 4 barlangot vizsgál meg, melyekben kb. 1-1,5 méteres magasságban, részenként 28 °C-s vizet talál hatalmas üregrendszerekben, mely rendszer Európában egyedülálló, hiszen karsztban, ilyen magas hőfokú víz nem található máshol.
Megkezdődik a feltárás, mely során egy addig nem ismert melegvízforrásra lelnek, 31,5 °C-s vízzel, melynek vízhozama másodpercenként 150 liter.

Az új fürdőpalota a 20. század első felében épül meg. 1939-ben lebontják a régi fürdőépületet, s 1941. május 28-án megnyitják a Termálfürdőt, mely az európai fürdők listáján a 3. helyre kerül.

A fürdő főbejáratán egy 14x14 m-es előcsarnokba jutnak a vendégek, mely a várakozó terem, és a kúraszalon is egyben. A csarnok közepe oszlopokkal körülvett, átriumszerű kiképzésű, közepén szoborral díszített szökőkúttal, 6 m átmérőjű színes üvegkupolával, mely nyitható és zárható.

E csarnokba nyílik a jegypénztár, a büfé, az orvosi szoba, és bejárat a barlang felé. Innen nyílik feljárat az emeleti öltözőkhöz, valamint a teraszra. Az épület megépítését 212 db. cölöp leverése biztosítja a sok méteres iszaprétegbe, melyre betonkoszorú kerül.

1959-ben kialakítják a fürdőépület bal oldalán a belső termálmedencéket, így a fürdőzésre alkalmas vízterület 3 csarnokra bővül.

1967-70. között megszüntetik a forrástérben való fürdőzést, és a források vizét elvezetik, hogy egy száraz kürtőn át zuhatagként jusson a barlang csempézett fürdőmedencéjébe (dögönyöző).

1980 körül megszűnik a Barlangfürdő és a Tavi fürdő egysége azzal, hogy utóbbi helyére egy szabadtéri, betonkupolás medencét építenek, melyet összekötnek egy vágaton keresztül a barlangi fürdőtérrel.

Még ezen évek elején újabb bővítés kezdődött, melynek során, a már meglévő barlangrendszertől nyugatra újabb tereket tárnak fel a fürdő alapterületének növelése céljából, mely a fürdő történetében a legnagyobb rekonstrukciós folyamata.

Az 1980-as évek végi kezdeményezést követően 1998-ban újrakezdett és a még évekig tartó újabb fejlesztési folyamat során felújításra kerül a fogadócsarnok, és a 2 termálmedence. Megújul a vízesés (dögönyöző), újabb barlangágak feltárásával nő a fürdésre alkalmas vízterület, kialakításra kerül a főépület előtti parki rész bekerítésével egy napozó kert, gyerekmedencével. A főépülettől jobbra megépül a többszintes terápiás épület, benne reumatológus orvosi szakrendelés, hidroterápia, frissítő masszázs, iszapkezelés, tangentor, orvosi masszázs, elektroterápia, szauna, várja a vendégeket.

2001. végére befejeződik az emeleti öltözőrész korszerűsítése, és az épületkomplexum gépészeti felújítása, valamint pezsgőfürdő, a medencetérben fűtött padok, hidromasszázs-fülkék, zsilipelt forgóajtók, étterem, trezoros értékmegőrző, és szépségszalon teszi komplexebbé a fürdő szolgáltatásait.

2002. júliusában az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Győgyfürdőügyi Főigazgatósága a fürdőt gyógyfürdővé nyilvánítja, és a gyógyászati ellátás szempontjából országos kategóriába sorolja, mellyel egy időben az intézmény neve Barlang- és Gyógyfürdőre változik.

2002. szeptemberére elkészül a főépület és a sziklafal határolta, a magasban pihenőterasszal szegélyezett fürdőcsarnok, mely 120 m²-es víztükrével 1267 m²-re növeli az élményszerzésre és gyógyulásra használható barlangi vízfelületet.

Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat közgyűlésének döntése nyomán született Cégbírósági határozat alapján a MIVÍZ Rt. 2005. augusztus 1-én szétválik a MIVÍZ Miskolci Vízmű Kft. mint üzemeltető, és a VFV Miskolc Városi Fürdőüzemeltető, Vagyongazdálkodó és Szolgáltató Zrt. szervezetekre. A szétválással egy időben a fürdő neve Barlangfürdő**** - re változik.

Az Európában egyedülálló miskolctapolcai Barlangfürdő Miskolc város önkormányzatának 1997-ben megfogalmazott koncepciója szerint, a kor követelményeinek megfelelő élményfürdővé kívánja alakítani. Célja a fürdő színvonalának, vendégfogadó képességének növelése, ezzel Miskolc város és a megye idegenforgalmi vonzerejének erősítése.

Az 1998-ban megkezdett fejlesztési munkálatok terv szerinti utolsó fázisának tervezett IV. ütem jellemzően nem rekonstrukció, hanem a nyári időszaki igények kiszolgálását biztosító külső területen új élményelemek, illetve a betegellátás bővítését biztosító új terápiás épület létrehozása.
Ennek megvalósítása 2005. november 18-án befejeződött, melynek keretén belül
615, 64 m² – es területen elkészül a terápiás épület bővítése, és fejlesztése, így átadásra kerül az egy gyógytorna medence, az egy 4 személy egyidejű kezelését biztosító súlyfürdő, a 3 db új masszázshelyiség, az egy Kneipp kúrához szükséges hideg és melegvizes taposóösvény. Ebben az épületszárnyban kerül elhelyezésre 30-30 fős női és férfiöltöző is.

E projekt keretében szintén megvalósításra kerül 1 db gyermekmedence, a 110,2 m² – es 4-6 éves korosztály számára, 51-60 cm vízmélységgel, komplex csúszdás vízi játszótérrel, valamint és a 103,6 m² – es, 1-4 éves korosztály számára, 33-40 cm vízmélységgel, és élményelemekkel, mindkét medencében vízforgató-szűrő rendszerrel és élményelemekkel.

A nyári öltöző kapacitáshiány orvoslására az új kerítés mellett készül el a 17 db fa szerkezetű váltókabin, és a 316 db nyári öltözőszekrény.

A Barlangfürdő**** területének déli oldalán kerül elhelyezésre a 271 m² - es Tavi-fürdő, mely az 1930-as években épült (Szeghalmi Bálint) és az 1960-as években lebontott tavi-fürdő rekonstrukciójával a korábbi tapolcai hangulatot idézi fel, a 201 m2 vízfelületű melegvizes pezsgőfürdővel, mely felett 22 db, összesen 44 fő kapacitású kabin kerül megvalósításra.

A vendégforgalom igényeihez képest épül meg a 303 m²-es Szauna-park, melyben 4 db 10 fős finn szauna, 1 db 5 fős finn szauna, 1 db 14 fős gőzkabin, 4 db 2 fős infra szauna, és 2 db álló szolárium található öltözővel, és 12 fő részére alkalmas pihenővel, ahol 12,58 m2 – es merülőmedence, valamint 8 db zuhanyállás is szolgálja a felüdülést.

Sorra kerül sor a nettó 806 m² - es Kagyló-medence rekonstrukciójára és bővítésére, melynek során vízforgató-szűrő rendszer, valamint 4 db nyakzuhany, 4 db dögönyöző, 8 db skótzuhany, 6 db álló hidromasszázs kerül elhelyezésre.
A medencék víz alatti világítást kapnak, ahol a régi medence egy 38,55 m² es medencetér létesít kapcsolatot a Szauna-parkkal, és a belső barlangtérrel.
A bővítés keretében egy új 310,89 m2 vízfelületű, 1,4 m vízmélységű úszható medencetér is létesül.

A nyári szezonban jelentkező öltöző kapacitáshiány enyhítésére az új lehatároló kerítés mellett elkészül a 100-100 fős (női-férfi) vállfás öltöző, a külső forgalom szociális igényeinek levezetésére szolgáló szociális blokk, valamint a mozgáskorlátozottak részére kialakított akadálymentesített WC - öltöző - zuhanyozó rész.

Az elkövetkező évek során, a turisztikai igényeknek és elvárásoknak megfelelően tovább fejlődik majd a miskolctapolcai négycsillagos Barlangfürdő.